A céhek tárgyi emlékei a Xántus János Múzeumban

Győri mázas-fazekascéh zászlója

  • Tárgy száma: 148.
  • Megnevezés: Győri mázas-fazekascéh zászlója
  • Évszám: 1825.
  • Leltári szám: C.64.115.1.
  • Méret: 2200 x 1260 mm
Leírás
Az 1825-ben készült zászló meggypiros damaszt, felületén szerepet kapott a céhzászlókra festhető minden jellegzetes dekoráció, szöveg és ábrázolás. A zászlókép ovális keretét még a zászlón alkalmazott meggyszínű rojtozás is kíséri. Fölötte volutás aranykeretben a csücskös talpú, szögletes pajzsra helyezett, szentkoronás magyar címer és ötágú levélkoronával borított győri városcímer kapott helyet. Alul, a címerek vonalában egy virágcsokorral töltött váza fazekaskorongra helyezve és egy szép, fehér korabeli cserépkályha a mesterség jelvénye. Az aranyfestésű feliratok felül a zászlókép ábrázolásához kapcsolódó fohászt, alul a szervezet megnevezését tartalmazzák. A oldali fohász: „DEUS PATER O(ra):P(ro):N(obis):”; B oldali : „S(anctus): FLORIAN O(ra):P(ro):N(obis):”. A szervezet megnevezése és a mesterek nevei mindkét oldalon azonosak: „NAGY GYŐRI MÁZOS FAZEKAS CZÉH ZÁSZLÓJA 1825 / POTOTZKY SIMON CZÉHMESTER / DACHAUER JÁNOS KULTSOSMESTER / MAGYAR FERENTZ CZÉH JEGYZŐJE / BEER FERENTZ ATYAMESTER / MAGNER JÓSEF BEJÁRÓMESTER / FRISCHMANN ANTAL”; fölül: „MAGYAR MIHÁL / ORSZÁK FERENTZ / SZABÓ ISTVÁN / NAGY ANTAL / SALGÓTZKY ISTVÁN / MAGARITS IGNATZ / MAGNER ANTAL / SZABÓ JÓSEF / KÁLÓTZI JÁNOS / PFILF MÁRTON.”. A mesternevek egy része szerepel a győri fazekasok 1843-as korsóján is (lásd 179.). A korsón nem szereplő céhtagokat is tartalmazza a mesterkönyv, melyből kiderül, hogy Pototzky Simon 1808-ban (pag. 4. „Pototzky”), Dachauer János 1816-ban (pag. 5. „Taghauer”), Magyar Ferenc és Magyar Mihály 1800-ban (pag. 4.), Orszák Ferenc 1807-ben (pag. 4. „Orszag”), Nagy Antal 1810-ben (pag. 4.), Salgótzky István 1812-ben (pag. 4. „Salgai”), Magner Antal 1824. március 30-án (pag. 5.), Kálótzi János 1824. július 27-én (pag. 5.), Pfilf Márton pedig 1825-ben választatott céhmesterré. (XJM HD.72.16.1.) Az A oldali zászlóképen Ádám teremtésének kétalakos bibliai jelenetét örökítette meg a festő. A fehér tógában, hosszú ősz szakállal megjelenített „Deus Pater” jobb kezét Ádám vállára helyezi. Mozduló lába teljesen elrajzolt, a rövidülés ábrázolását alkotója nem tudta megoldani. A bibliai kép a „föld porából” való teremtés felfogása, a fazekasmunka prefigurációjaként került a céhzászlóra. A zászló B oldalára helyezett zászlókép a szakmában általános védőszentet, Flóriánt ábrázolja. A legenda szerint imádkozásával megmentett egy házat a teljes elhamvadástól. Ennek alapján vált divatossá a barokk korban mind a polgárság, mind a tüzes szakmák mesterei körében. Győrött a fazekasokon kívül a serfőzők, kéményseprők is Flóriánt tekintették patrónusuknak, és sok lakóház oromzatára került a családi tűzhely, az otthon biztonságának védelmezőjeként. Flóriánt a zászlókép a szokásos ikonográfiai megoldásban ábrázolja. Római katonai ruhában, egyik kezében vörös zászlót, másikban a tűzoltáshoz használt fa merítőedényt tart.

Hasonló tárgyak
kep
Győri kőművescéh zászlójának...
kep
Győri ácscéh zászlójának csúcsa
kep
Ismeretlen céh zászlója